UDFORSKBIBLIOTEKMAGASINER
KATEGORIER
UDVALGTE
UDFORSKBIBLIOTEK
 / Kultur & Litteratur
Rubicon Történelmi Magazin

Rubicon Történelmi Magazin

2020/01.

Változatos tematikánk előtérbe helyezi a magyarok történetét, az egyetemes történelmet pedig magyar nézőpontból is vizsgáljuk. Szakmai szemlélettel, harag és részrehajlás nélkül mutatjuk be múltunk megosztó pillanatait és személyiségeit is. Stílusunk olvasmányos, közérthető és képekben gazdag, hiszen a történelem nem csak egy szűk szakmai közösség közkincse.

Land:
Hungary
Sprog:
Hungarian
Udgiver:
Rubicon-Haz Kft
Læs mere
KØB UDGIVELSE
27,93 kr.(Inkl. moms)
ABONNER
280,10 kr.(Inkl. moms)
12 Udgivelser

I DENNE UDGAVE

34 min.
örök mohács

„Mohács” örök. Örök viszonyítási pontja, örök keserve, örök „gombóca” minden magyarnak, akit érdekel a múltja. Amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tud. Búvópatakként itt van velünk lassan ötszáz éve, és időről időre egy-egy váratlan hullám ismét a felszínre löki, hogy az akkor élő és múltjával szembenéző nemzedék számot adhasson a maga Mohács-képéről. Az érdeklődési hullámokat többnyire a történészszakma új felfedezései, meglátásai indítják el, de megesik, hogy szakmán kívüli „beszólások” váltanak ki a szélesebb közvéleményt is elérő vitákat. Mohács három egymásba fonódó történet. Nemcsak vagy nem is elsősorban az 1526. augusztus 29-én délután megvívott csata története, hanem jóval több annál. Egyrészt a csatához vezető, azt megelőző – változó hosszúságú, de javarészt mégis a Jagellók országlásához kötött – kor története. Másrészt a csata máig nyúló utótörténete, tele egymással perlekedő értelmezésekkel és ideológiai konstrukciókkal. Ezt a…

23 min.
varga szabolcs mohács

A mohácsi csAtA than mór festménye, 1846. szépművészeti múzeum – magyar Nemzeti Galéria A hazáért hősiesen harcoló magyarok bátorságát hangsúlyozó festő az ütközet első, még a magyarok győzelmével kecsegtető szakaszát örökítette meg: a harcosok a kivont karddal előrevágtató Tomorit követve rontanak az ellenségre, de már a tragikus véget előlegezi meg az előtérben a lováról hátraeső páncélos vitéz ábrázolása, amely feltehetően II. Lajos halálára utal. A festmény az 1848–1849-es szabadságharc bukása utáni mohácsicsata-ábrázolások „nemzethalál” vízióival ellentétben még a késő reformkor optimizmusát sugározza. Az 1526. évi mohácsi vereség a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófája, amelyben a magyar hadvezetés járatlansága, a magyar politikai elit széthúzása, az ellenfél túlereje és az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a hadsereg zöme megsemmisült, maga a király pedig menekülés köz-ben a Csele-patakba fulladt. A középkori Magyarország ezzel elenyészett, véres polgárháború vette kezdetét, az ország…

22 min.
mohács felé félúton…

1526-ban zajlott le Mohácsnál a török háborúk egyik legfontosabb összecsapása. A csatát megelőző katonai döntések, a felvonulás üteme, a végvárak feltartóztató hatása olyan objektív tényezőket generáltak, amelyek meghatározták a csata lehetséges helyét, és jelezték a szemben álló seregek harcértékét. A csata eredményére azonban a szubjektív vezetői döntéseknek és a történések véletlen összejátszásának is jelentős hatása volt. Az, hogy egy csatában melyik fél arat győzelmet, stratégiai és taktikai tényezőktől függ. Ez utóbbi a hadvezér és a katonák csatatéren nyújtott teljesítményét foglalja magába. Sem a túlerő, sem a jobb fegyverzet nem jelent biztosítékot a győzelemre, hiszen ezek hatását a jól megválasztott taktika, a helyzetfelismerés és az időben meghozott döntések felülírhatják. A stratégiai döntések és lépések viszont sokkal mélyrehatóbb következményekkel járnak, az itt elkövetett mulasztások és hibák okozzák, hogy végül a csatában győztes fél…

27 min.
mohács 1526

A történelmi táj rekonstrukciója A magyarság kulturális emlékezetében kiemelkedő szerepet tölt be augusztus 29. A csatára emlékeztető helyekből Mohács környékén jó néhány akad, de ezek közül több is ellentmondásos. Nem egyértelmű ugyanis, hogy ezek az emlékhelyek milyen szerepet töltöttek be a csata eseményei során. Számos kérdés még ma is megválaszolatlan. Hol zajlottak az összecsapások, és hol számíthatunk még további tömegsírokra? Tényleg a Csele-patakba fulladt a király? A csatára vonatkozó történeti kutatások az írott forrásokra koncentrálnak. Ugyanakkor a táj képe az elmúlt 500 évben nagymértékben megváltozott, a Duna vízrendszere átalakult. A forrásokban tük-röződő történeti táj többé már nem létezik, de a történeti földrajzi rekonstrukció eszközrendszerével lehetőségünk van rá, hogy a változásokat bemutassuk és az eredeti táj képének fontos vonatkozásait megjelenítsük. Jelen írásunkban a csata azon helyeit mutatjuk be, amelyekhez a legtöbb történeti vita…

3 min.
a túlélők történetei

• Brodarics eleinte északi irányba ment, a feldúlt táboron áthaladva. Néhány nappal később kelt levelében pedig arról számol be, hogy a csata utáni hatodik napon, szeptember 4-én ért Pozsonyba, s a város előtt cseh zsoldosok fogták el. • A királlyal együtt menekülő Czettritz Ulrich királyi kamarás, miután keletre haladva átkelt a Duna kis vagy mellékágán, végül északra fordult. Augusztus 31-én győr közelében, Neszmélynél találkozott a királynővel, hogy beszámoljon II. Lajos haláláról. • Burgio pápai nuncius egy nappal a csata után, augusztus 30-án éjfélkor szerzett tudomást a budai udvarban a vereségről. A király haláláról viszont csak másnap Neszmélynél értesült ő is. • radics Bosics, Bakics Pál, Filléres János és Fogarasi Ambrus a dunai naszádosokkal hajózott el Mohácsról. • giovanni Aidebech kapitány öt sebesülttel együtt érkezett Bécsbe a csatavesztés hírével szeptember 2-án vagy 3-án. • Albrecht Šlik…

2 min.
a legkorábbi források a király haláláról

• „egy meredek part hasadékában lelték meg Mohács fölött, fél mérföldnyire a Csele nevezetű falu alatt. ezen a helyen akkor a Duna áradása miatt a szokottnál magasabban állott a víz.” (Brodarics, 1528) • „megmenekült a csatából, menekülés közben elértek a Duna egy kicsi ágacskájához, de mikor át akartak kelni, a király lova megbokrosodott, felágaskodott a vízben, Őfelsége pedig, kinek nehéz volt már a páncél, s fáradt is volt, leesett, és belefulladt” (Burgio, 1526) • „A törökök a király nyomába eredtek, és üldözték, amíg a Duna egyik ágához nem ért.” (Břetislav Švihovský z rýzmberka, 1526) • „víz felé került, mint hallom, a Duna egyik mellékága felé. A víz nagyon megáradt, s amikor át akart ugratni rajta a lovával, leesett és megfulladt. Szerencsétlen keresztény király nem látta többé e világot. ezt az asztalnokmestere mondta el,…