EXPLORARBIBLIOTECA
Cultura & Literatura
Rubicon Történelmi Magazin

Rubicon Történelmi Magazin

2020/9.

Változatos tematikánk előtérbe helyezi a magyarok történetét, az egyetemes történelmet pedig magyar nézőpontból is vizsgáljuk. Szakmai szemlélettel, harag és részrehajlás nélkül mutatjuk be múltunk megosztó pillanatait és személyiségeit is. Stílusunk olvasmányos, közérthető és képekben gazdag, hiszen a történelem nem csak egy szűk szakmai közösség közkincse.

País:
Hungary
Língua:
Hungarian
Editora:
Rubicon-Haz Kft
Periodicidade:
Monthly
Ler Mais
COMPRAR EDIÇÃO
3,17 €(IVA Incl.)
ASSINATURA
31,79 €(IVA Incl.)
12 Edições

nesta edição

1 minutos
alapítva 1989 rublcon történelmi magazin

XXXI. ÉVFOLYAM 352. SZÁM LEKTORÁLT FOLYÓIRAT Főszerkesztő: Rácz Árpád Szerkesztőbizottság: Bertényi Iván, Csorba László, Gyarmati György, Hahner Péter, Hermann Róbert, Magyarics Tamás, Mezey Barna, Németh György, Oborni Teréz, Orosz István, Rainer M. János, Rácz György, Szakály Sándor, Ujváry Gábor Lapmenedzser: Rácz Gábor Olvasószerkesztő: Potencsik Erika Képszerkesztő: Vajda László Fotó: Kardos Judit, Mudrák Attila Térkép: Nagy Béla, Sebők László Tervezőszerkesztő: Czeizel Balázs Kiadja a Rubicon-Ház Kft. Felelős kiadó: Rácz Árpád A szerkesztőség címe: 1161 Budapest, Sándor u. 60. Telefon: 402-1848 e-mail: info@rubicon.hu honlap: www.rubicon.hu…

44 minutos
stratégiai légi hadjárat magyarország ellen az amerikai légierő magyarországi hadműveletei 1944. április–1945. március

Évtizedek óta tartja magát az a nézet, hogy Magyarország angolszász szövetségesek általi bombázására – a háborúból való kiválást kereső magyar diplomácia sikereként – csak az ország német megszállása következtében, 1944. március 19. után került sor. S valóban: Budapest 1944. április 3-án szenvedte el az első, egyébként a főváros történetében a legtöbb, összesen 933 polgári áldozatot követelő légitámadást. A mára egyre szélesebb körben kutatható brit és amerikai katonai levéltári dokumentumok azonban arról árulkodnak, hogy még ha az ún. béketapogatózások során kapott is a magyar politika ígéreteket a bombázások visszatartására, ezt a nézetet - de legalábbis az ígéretek megvalósulását – árnyalnunk kell. MAGYARORSZÁG CÉLPONTTÁ VÁLÁSA A magyar célpontok bombázása - az olasz fegyverszünet, majd a dél-olaszországi repülőterek megszerzése után – 1943 szeptemberétől vált reális fenyegetéssé, ám ennek ellenére több mint fél éven át nem…

2 minutos
két stratégiai légi hadsereg harapófogójában

A szövetséges hadvezetés már 1943 elején elhatározta, hogy a tengelyhatalmakat nyugatról (az Angliából operáló 8. légi hadsereg) és délről (az 1943. november 1-jén Olaszországban felállított 15. légi hadsereg) két stratégiai bombázó armada harapófogójába szorítja és kétfrontos légi háborúra kényszeríti, amit a britek éjszakai légi csapásai egészítenek ki. A sietségnek azonban ára volt: az 1943. nyár végén és ősszel – korlátozott erőkkel, vadászkíséret nélkül – végrehajtott hadműveletek (Schweinfurt-Regensburg, Bécsújhely, Ploesti) hatalmas veszteségekkel jártak és inkább a németek oldalára látszottak elbillenteni az európai légi háború mérlegének nyelvét. Az amerikai hadtörténetírás rendszerint az ún. nagy hét („Argument” hadművelet, 1944. február 20–25.) során végrehajtott bombatámadásokhoz köti a Luftwaffe ellenállásának megtörését. Az esemény jelentősége ezzel szemben inkább az, hogy német ipari célpontok ellen a két stratégiai légi hadsereg (a 8. és a 15.) ekkor hajtott végre…

1 minutos
nappali légitámadások — bármi áron

Abban, hogy az Egyesült Államok Hadserege Légiereje a hadászati légi hadműveletek terén rövid idő alatt jelentős lépéselőnyre tett szert, közrejátszott, hogy az amerikai vezérkarban erőteljes befolyást gyakorolt az első világháborút megjárt tisztek azon csoportja, amely elkötelezetten hitt a stratégiai légi háború elméletében. A „bombázólobbi” tagja volt – többek között – Spaatz, illetve mentora, Henry „Hap” Arnold tábornok, a légierő vezérkari főnöke is. A nappali precíziós légitámadásokba vetett hitük nem ingott meg akkor sem, amikor a kezdeti hadműveletek tetemes veszteségei és kudarcai hatására a britek – köztük maga Churchill, aki a casablancai konferencia szünetében Roose-veltnek is szóvá tette a kérdést – szorgalmazták, hogy az amerikaiak is térjenek át az éjszakai bombatámadásokra. Meggyőződésük, mely szerint Németország és szövetségesei a levegőből legyőzhetők, végső soron azt eredményezte, hogy az amerikai haderőnemek közül a légierő…

2 minutos
amerikai–szovjet viszályok

Az amerikai pilóták számára előírták, hogy gépük sérülése esetén Jugoszlávia felé vegyék az irányt, és lehetőleg ott hajtsanak végre kényszerleszállást és/vagy ejtőernyős ugrást, így a partizánok segítségével visszajuthattak alakulatukhoz. A sérült gépek fogadására az olaszországi támaszponthoz közel, Vis szigetén egy szükségrepülőteret is kialakítottak. A helyzet a román kiugrással (1944. augusztus 23.), majd azt követően a szovjet csapatok magyarországi térnyerésével megváltozott, és a pilóták számára a szovjetek által elfoglalt magyar területek is egyre inkább menekülési utat kínáltak. Először Kecskeméten (1944. november), majd Pécsen (1944. december) hoztak létre, illetve állítottak helyre nehézbombázók leszállására alkalmas szükségrepülőtereket. Az amerikai pilótákat a szeptemberben létrehozott Bukaresti Amerikai Katonai Misszió- hoz juttatták el, onnan kerültek vissza alakulataikhoz. A szovjetek a személyzeteket jó bánásmódban részesítették, a repülőeszközöket viszont megtartották. Legalább 18, magyarországi szükségrepülőtéren leszállt négymotoros amerikai bombázó kerülhetett így…

11 minutos
kovács zoltán andrás | egy bevetes megprobaltatasai

A bombázókon repülő személyzeteket - amelyek 19-23 éves fiataljai gyakorlatilag az amerikai társadalom tükörképét adták - a kötelezően előírt bevetésszám idejére igyekeztek együtt tartani. Habár többségük hadköteles volt, a hadsereg légierőiben vállalt szolgálat önkéntes jelentkezés alapján történt. A bevetési norma a bombázóhadjárat kezdetén 25 volt, amit később - mint az Joseph Heller A 22-es csapdája című regényéből is ismert - fokozatosan 35-re, majd a 50- re emeltek. AZ ELIGAZÍTÁS A bevethető személyzeteket és a műszakilag alkalmas repü- lőgépeket a bevetés előtti napon, a hadműveletek tervezése során „párosították” a bombázóosztályok hadműveleti tisztjei. Ez a két adat határozta meg egy amerikai nehézbombázóosztály napi bevethetőségét, amely - a Magyarországot támadó légi hadsereg esetében - átlagosan 32 gép/osztály volt. Ez azt jelentette, hogy a légi hadsereg együttes csapásmérő ereje naponta legalább 600 bombázó volt, fedélzeten 6000…