ZINIO logo
EXPLOREMY LIBRARY
Rubicon Történelmi Magazin

Rubicon Történelmi Magazin 2020/6-7

Add to favorites

Változatos tematikánk előtérbe helyezi a magyarok történetét, az egyetemes történelmet pedig magyar nézőpontból is vizsgáljuk. Szakmai szemlélettel, harag és részrehajlás nélkül mutatjuk be múltunk megosztó pillanatait és személyiségeit is. Stílusunk olvasmányos, közérthető és képekben gazdag, hiszen a történelem nem csak egy szűk szakmai közösség közkincse.

Read More
Country:
Hungary
Language:
Hungarian
Publisher:
Rubicon-Haz Kft
Frequency:
Monthly
SUBSCRIBE
$36.67
12 Issues

in this issue

25 min.
száz év után

A magyar békeszerződés volt az első világháborút lezáró Párizs környéki békerendszer utolsó előtti darabja, amelyet 100 évvel ezelőtt a versailles-i kastély kertjében lévő Nagy Trianon-palotában írtak alá. Megértéséhez és értelmezéséhez vissza kell lépnünk a világháború végéhez. Az Osztrák–Magyar Monarchia és benne a Magyar Királyság felosztásához vezető eseménysor részben az antanthatalmak stratégiai megfontolásaiból, részben a nemzetközi politika háború alatti alakulásából, illetve a soknemzetiségű biro dalom kisebbségeinek elszakadási törekvéseiből állt össze. Amonarchiával ellenséges nyugati nagyhatalmak a háború kezdetén nem rendelkeztek kiforrott koncepcióval Közép-európa háború utáni sorsát illetően. i. Ferenc József halála (1916. november 21.) után fokozatos fordulat következett be az antant politikájában. Egyrészt az új uralkodó, iV. Károly óvatos különbéke-kísérletei (pl. az úgynevezett Sixtus-affér) 1917 folyamán, de különösen ezek nyilvánosságra kerülése a Habsburgok birodalmát alárendelt szerepbe kényszerítettek németországgal szemben. Az ennek következtében 1918 májusában aláírt…

46 min.
a trianoni béke

A Párizs környéki békék megalkotásának körülményei – legalábbis a vesztes államok szempontjából – erősen kifogásolhatóak voltak. A béketárgyalásokon kizárólag a győztes nagyhatalmak és szövetségeseik vehettek részt, a legyőzött államoknak lényegében csak kifogásaik előterjesztésére, majd a győztesek végső döntésének tudomásulvételére és a béke aláírására volt módjuk. (Bizonyos mértékig Törökország kivételével, ami viszont nem tárgya ennek a cikknek.) A méltányos tárgyalás és a nemzeti önrendelkezés ígérete tehát, amelyet a békekonferencia eleinte hirdetett, egyáltalán nem valósult meg. Hogyan történhetett meg, hogy Magyarországnak a világháborút követő másfél évben alig volt beleszólása saját jövőjének alakításába? Milyen okok vezettek a történelmi Magyarország felbomlásához? Milyen szerepet játszottak ebben a folyamatban a békekonferencia döntéshozói, az elszakadó nemzetiségek vezetői és a magyar kormányok? A békekonferencián részt vevő és a békéket aláíró államok kiválasztásában van egy szembeötlő furcsaság: egy részük 1914-ben – a világháború…

11 min.
sorsdöntő gondolatok

I. KÁROLY CSÁSZÁR MANIFESZTUMA | 1918. OKTÓBER 16. HŰSÉGES OSZTRÁK NÉPEIMHEZ! Amióta trónra léptem, szüntelenül arra törekedtem, hogy valamennyi népemnek kivívjam a kívánt békét s hogy Ausztria népeinek megmutassam azt az utat, amelyen népi egyéniségük erejét minden akadálytól és súrlódástól mentesen áldásos módon kifejthetik és szellemi és gazdasági jólétüket eredményesen érvényesíthetik. A világháború iszonyatos küzdelme meggátolta eddig a béke munkáját. A hősiesség és hűség, az ínség és a nélkülözések áldozatkész elviselése dicsőségesen védelmezte a hazát e súlyos időben. A háború súlyos áldozatainak biztosítaniok kellett a tisztességes békét, a mely Isten segítségével már a küszöbön van. Most tehát haladéktalanul meg kell kezdenünk a haza újjáépítését természetes, tehát megbízható alapokon. Az osztrák népek erre irányuló kívánságait gondosan összhangzásba kell hozni egymással, azután teljesíteni. Elhatároztam, hogy ezt a munkát népeim szabad közreműködésével azoknak az alapelveknek a szellemében végzem…

1 min.
térképek magyarország „kantonizálásáról”

A „keleti svájc” térképe. Jászi oszkár a Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési joga előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszter volt Károlyi Mihály kormányában. Az ő nézeteit tükrözte a somló Bódog jogi főosztályvezető által november végén készített tervezet Magyarország „kantonizálásáról”. A térkép 14 – többé-kevésbé nemzetiségi alapon elhatárolt – kerületet mutat: közülük 6 magyar (vagy magyar többségű), 2 magyar–szlovák többségű, 1 szlovák, 3 román (vagy román többségű), 1 ruszin, 1 pedig vegyes összetételű. A kantonok közül mindössze 2 lett volna olyan, amelyben a magyar népelem nem kap kitüntetett szerepet. A tervezet megvalósítása azonban nem merült fel komoly formában, már december 2-án „ad acta” tették. Az új Magyarország mint keleti Svájc néven jelent meg 1918. december 24-én az Új Magyarország című lapban egy térképvázlat strobl Miksa tollából. strobl 27 kisebb kantonra osztotta volna Magyarországot. Közülük…

19 min.
a vörös térkép

Kevés térképalkotás van, mely oly sok megérdemelt elismerést és igaztalan vá dat kapott volna, mint a Teleki Pál nevé hez köthető Car te Ro u ge, azaz a Vö rös tér kép, mely a Kárpát-meden-ce etnikumainak létszámará nyos elhe-lyezkedését mutatja be. Az egyedülálló térkép évtizedeken át el volt zárva a nyilvá nosság elől, pub-likálását még a tankönyvekben is megtiltották. Első ízben 1983-ban Ér den, a Ma gyar Föld raj zi Mú zeum kiállításán, Balázs Dé nes kezdeményezésé-re került mú zeumi tabló ra a legendás térkép, mely az első világhá borút lezá-ró pá rizsi bé kediktá tumok létrehozói-nak asztalá ra is eljutott. A térkép egy példá nyát bizonyíthatóan látták és kezükbe vették a legfőbb döntés-hozók, Lloyd George brit és Georges Clemen-ceau francia miniszterelnök. Érdemes felten-ni a kérdést, hogyan szü letett meg a munka,…

36 min.
a békeszerződés aláírása

A versailles-i kastélyparkban álló Nagy Trianon-palotában 1920. június 4-én aláírt béke különleges helyet foglal el a magyar történelemben. egyfelől – mint nemzetközi jogi hatállyal bíró egyezmény – lezárta Magyar-ország számára a világháborút, és kijelölte a helyét az új világrendben: megpecsételte a történelmi államtest addigra már végbement felbomlását, átrendezte a kárpát-medence államjogi kereteit, és alapjaiban változtatta meg a politikai erőviszonyokat. Másfelől – mint szimbolikus esemény – egyetlen pillanatba „sűrítette” a kollektív magyar nemzettudat megrendülésének a háború elvesztése óta 4∞&£∞∞§£™ tartó folyamatát. A világháborús vereségnek és a történelmi Magyarország öszszeomlásának hatása akkor érthető meg igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy alig egy emberöltővel korábban, a millenniumi ünnepségek idején valósággal diadalát ülte a nemzeti büszkeség – amelynek nyomán egyfajta „magyar birodalmi gondolat” is megjelent, és a korábbinál is magasabbra hágott a más nemzetiségekkel szembeni felsőbbrendűség…