ZINIO logo
EXPLOREMY LIBRARY
Rubicon Történelmi Magazin

Rubicon Történelmi Magazin 2020/12.

Add to favorites

Változatos tematikánk előtérbe helyezi a magyarok történetét, az egyetemes történelmet pedig magyar nézőpontból is vizsgáljuk. Szakmai szemlélettel, harag és részrehajlás nélkül mutatjuk be múltunk megosztó pillanatait és személyiségeit is. Stílusunk olvasmányos, közérthető és képekben gazdag, hiszen a történelem nem csak egy szűk szakmai közösség közkincse.

Read More
Country:
Hungary
Language:
Hungarian
Publisher:
Rubicon-Haz Kft
Frequency:
Monthly
SUBSCRIBE
$36.67
12 Issues

in this issue

32 min.
budapest hídjai és a főváros ostroma

Tagadhatatlan, hogy Budapest hídjait a Wehrmacht utászai robbantották fel. Erre Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok, a budapesti német csapatok foparancsnoka adott utasítást – bár Hitler 1944. december 1-jén kelt, 11. számú vezéri utasítása nyomán nem is volt más lehetosége. A német diktátor ugyanis a magyar fováros háztól házig tartó védelmét rendelte el, aminek logikus kovetkezménye volt a hidak késobbi elpusztítása. Hozzá kell tennünk: a robbantómunkát a lehetoségekhez képest „humánusan” végezték, a hidak pilléreit ugyanis nem robbantották fel (kivéve a vasúti hidakat, ahol az egyik hídpillér robbantása is megtortént). A robbantások azonban nem voltak minden esetben szakszerüek: a Ferenc József híd budai kamráiban elhelyezett toltetek nem robbantak, az Erzsébet híd esetében pedig csak az egyik oldalon robbant a toltet, és ezért esett a híd csavarodva a Dunába. Az utolsó két robbantással – Lánchíd…

11 min.
mese vagy valóság? | szovjet utászakciók a hidak felrobbantására

ÉJSZAKAI PORTYÁZÁS A 11. rohamutász dandár hadinaplója 1945. január 14-én már említést tett egy sikertelen hídrobbantási kísérletrOl: a kiküldbtt járor ugyanis az eroteljes ellenséges tuzben nem jutott el az Erzsébet hídig. Egy hasonló akció Óbuda térségébol is dokumentált, ez sem járt sikerrel. Az errol szóló jelentés utólag (1945. március 6-án) készült, és címe: Uglanov és Scserbakov utász-felderítok bátor portyája ladikkal a Dunán az ellenség hátában. Az 1945. január 15-ére idozített akció leírásának bevezetoje azt rbgzíti, hogy „az ellenség ot híddal rendelkezik” – valójában ekkor már csak két hídról lehetett beszélni. Az irat meglehetosen pontatlanul írja le az akciót, és csak annyit árul el, hogy annak kiindulópontja az Óbudaisziget térsége volt. A budapesti hidakról, a Dunán való megkbzelítésükrol, a telepített vízi akadályokról, a becsapódásos rongálódásokról s az orzok elhelyezkedésérol gyujtendO adatok megszerzésére Uglanov…

47 min.
bocskai istván a magyar nemzet királya és erdély fejedelme

1604 oszén Lala Mehmed nagyvezír a Buda alatt állomásozó szultáni had táborában a magyar nemzet királya és Erdély fejedelme címzéssel ellátott levelet adott át Bocskai Istvánnak. A szultáni kinevezookmány eredetiben is fennmaradt. Ez a politikai aktus hivatalossá tette azt a legalább tíz hónapja folyamatban lévo eseménysorozatot, amelynek kóvetkeztében Kelet-Magyarország egyik leghatalmasabb ura, az erdélyi fejedelemséget negyven éve birtokló Báthory családdal rokonságban lévo kálvinista foúr, az elmúlt évek tórókellenes fellépésének egyik mozgatórugója – II. Rudolf Habsburg császártól és magyar királytól elfordulva – a szultán fennhatósága alá adta magát. Természetesen ez a lépés számára – mint a kor minden olyan magyar gondolkodója számára, aki a kereszténységet és az iszlám világot egymással ósszebékíthetetlen ellentétpárban látta – lelkiismereti kérdéseket vetett fel. Látva azonban az I5_pi-ben kitórt háború irányát, a veszteségeket és a reménytelenséget, illetve a császár…

4 min.
bocskai istván kinevezólevele

„A messiási nemzet elokeloinek példaképe, a Jézust kovetok kozossége nagyjainak kiválasztottja, a keresztény népek ügyeinek elrendezoje, Erdély országának fejedelme és a magyar nemzet királya, Bocskai István, amint a magasságos szultáni kézjel megérkezik, szolgáljon tudomásodra: azonkívül, hogy most hasznosnak és bátornak mutatkozol, a barátainknak barátja és az ellenségeinknek is ellensége vagy. A Mindenható Isten kegyelmébol segítségünkkel és támogatásunkkal a németek kezébol megszabadítottad Erdélyt, és meghódítottad Magyarország jelentos részeit. Kiválóságod sokféleképpen vált ismertté, amelynek kovetkeztében a fenséges padisahi kegyelmem irántad is megnyilvánult, és tégedet Erdélyországa fejedelmének és a magyar nemzet királyának neveztelek ki. Azonkívül, hogy kiállítottam neked egy rendkívüli nagyúri kinevezolevelet [berat-i hümayun], oly módon, ahogyan elodeim és oseim idejében, úgy neked is odaadományoztam egy nemes zászlót [‘alem-i §erif], a tollforgót [sorgu], két kituno lovat, egy buzogányt [topuz] és egyet a gyozedelmes kardjaim…

38 min.
rablók, szabadságharcosok vagy zsoldos katonák? a hajdúk a 16–17. században

A HAJDÚK EREDETE ÉS MEGJELENÉSE A magyarországi hajdúság keletkezése a mai napig vitatott kérdés a magyar történetírásban. Gróf Illésházy István (1541-1609) 1598. évi feljegyzéséből arról értesülhetünk, hogy „az faluk és városok Buda és Esztergom körül mind puszták voltak, elfutott rúla a nép. Ezek közül az futott nép közül (és a fizetetlen végbeli gyalogok) közül, kiknek semmi fizetések nem volt, szabad hajdúk támadtak […] ezek […] nagy kárt tettek sokszor az törökökben, meg is verték őket gyakorta […] nagy vitézséget cselekedtek ő magoktól, szabad akaratjokbul, senki nem fizetett nekik.” Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) 1604. évi leírása pedig arról tudósít, hogy „a Magyarországon levő lézengő, magyar hajdúság […] nem régen vala […] mert azelőtt emlékezetek sem volt”. Annak ellenére, hogy 16. század végi-17. század eleji történeti írások a hajdúság genezisét a saját korukra teszik,…

48 min.
az erdélyi fejedelmek uralkodói címei

Ha az Erdélyi Fejedelemség történetéről olvasunk, sokszor áttekinthetetlen vagy zavaró lehet, hogy uralkodóit olykor vajdáknak, máskor fejedelmeknek nevezték. A 16. század közepén az oszmán birodalmi tisztségviselők esetenként az „Erdély királya” megnevezést használták, amikor az új állam uralkodóját említették. Úgy tűnhet, hogy maguk a fejedelmek is összezavarodtak, és nem tudták, miként is nevezzék meg magukat. De nem erről volt szó. A fejedelmek többségében ügyesen taktikáztak saját címeik használatával, attól függően, hogy éppen a szultánnak vagy a császárnak akartak-e kedvében járni. A Porta és a bécsi császári-királyi udvar is alattvalójának tekintette Erdély urait, s ezt igyekeztek is kifejezésre juttatni az általuk a fejedelmeknek megadott titulusokban. Persze, amikor Erdély uralkodói erősebb helyzetbe kerültek, már nem voltak hajlandók vajdáknak vagy egyszerűen csak „úrnak” nevezni magukat, büszkén viselték az Erdély fejedelme és a székelyek ispánja címet. A…