ZINIO logo
EXPLOREMY LIBRARY
Rubicon Történelmi Magazin

Rubicon Történelmi Magazin 2021/01-02.

Add to favorites

Változatos tematikánk előtérbe helyezi a magyarok történetét, az egyetemes történelmet pedig magyar nézőpontból is vizsgáljuk. Szakmai szemlélettel, harag és részrehajlás nélkül mutatjuk be múltunk megosztó pillanatait és személyiségeit is. Stílusunk olvasmányos, közérthető és képekben gazdag, hiszen a történelem nem csak egy szűk szakmai közösség közkincse.

Read More
Country:
Hungary
Language:
Hungarian
Publisher:
Rubicon-Haz Kft
Frequency:
Monthly
SUBSCRIBE
$36.67
12 Issues

in this issue

21 min.
„szemrevaló és szép külsejű emberek” a 9–10. századi magyarokról – idegen szemmel „annyira műveletlenek voltak”

A „szemrevaló, szép külsejű” jelzők Gardízitól, a perzsául alkotó muszlim történetírótól maradtak ránk, aki viszont al-Dzsajhánitól, a 10. század első felében munkálkodó bokharai tudóstól vette értesüléseit. A címként választott idézet valójában két idézet – egy korszakból, de két szerzőtől. Az egyik keletről, a másik nyugatról. Mind a két szöveget a 11. században jegyezték le, de mind a kettő 10. századi hírforrásra mutat vissza. A magyarok műveletlenségére Ekkehard, a Sankt Gallen-i bencés monostor történetíró szerzetese tett utalást, de a kritika nem az egész népre érvényes, hanem azokra a harcosokra, akiknek 926. május 2-ai látogatása felejthetetlen nyomot hagyott a mai Svájc területén álló monostor lakóiban. MEGKÖZELÍTÉSEK – TÁVOLRÓL Ha vissza akarnánk fejteni az információk fonalát az eredetig, hamar be kellene látnunk: ez a fonal még jóval azelőtt a semmibe vész, hogy eljutnánk a magyarok közé. A…

37 min.
európa magyarságképe a középkorban 1000-1437

Ördögökből angyalok? Kérdés, hogy leírható-e ilyen egyszerűen egy több évszázados folyamat, mialatt a nyugati krónikások szerint vért ivó és nyers húst evő magyarok a keresztény hit ünnepelt bajnokaivá váltak a világ szemében. Ma is sok összetevője van a másikról megformált, vélt és valós elemeket vegyítő képnek. Érdekes nyomon követni, hogy milyen elemekből építkezett ez a folyamatosan változó és árnyaltabbá váló magyarságkép, amely egyszerre táplálkozott Szent Márton, majd a magyar királyszentek és szent hercegnők szülőhazájának presztízséből; az utazók élményeiből, akik csodálják a magyar méneseket vagy éppen útközben kirabolják őket; a külföldre házasodott vagy a magyar udvarba került királylányok által biztosított kulturális transzferből. De talán mindennél jobban a magyar trónra került Anjouk és Zsigmond páratlan nemzetközi tekintélyéből, utóbbi mégiscsak egyedüli „magyarként” lett császár. E képet, persze, jelentősen alakították a hívatlan hódítók, tatárok, törökök, megalapozva…

84 min.
mátyás király milyennek látta a humanista világ?

“Az isteni Mátyás termete a közepesnél valamivel magasabb volt; alakja daliás, megjelenése nemes és lelki nagyságot sugárzó. Arca piros volt, haja szőke, és ezt szépen kiemelte sűrű szemöldöke, élénk, sötéten csillogó szeme, és különösen tetszetőssé tette szabályos orra. Tekintete nyílt volt és egyenes; mint az oroszlánnak, szeme sem rezdült, ha nézett valamit. Helyeslését mindig hosszan tartó pillantással jelezte, de ha görbén nézett valakire, ezzel kimutatta, hogy haragszik rá. Nyaka és álla előreállt, szája kissé kiszélesedett. Feje arányos volt, mivel sem nagynak, sem kicsinek nem tűnt, homloka viszont egy kissé kiemelkedett. Izmos végtagjai arányosan illettek egymáshoz: karja kerek, keze hosszúkás, válla széles, mellkasa tágas volt. Lábszára viszont kissé meghajlott, ami igen alkalmassá tette a lovaglásra. Egyszóval délceg testű volt, pirosas fehér bőréből időnként csodálatos jó illat áradt, ahogy ezt Nagy Sándorról…

20 min.
fények és árnyékok a török kori budán

Nagy bátorságra és elszántságra vallott, ha egy nyugati utazó a 16. században az egykor fényesebb napokat látott Magyar Királyság területére merészkedett. Legtöbbjük diplomáciai küldetésben járt vagy egyéb megbízás elvégzése okán vetődött az életveszélyes vidékre. 42£∞∞§£™ Hogy az utazó mit látott az országból, az nagyban függött attól, milyen úton szelte át hazánkat. A külföldi követségek, akár vízi, akár szárazföldi úton haladtak, egy háborús övezetté vált országot láttak. A főutak mentén – amelyek hadfelvonulásra is alkalmasak voltak – felégetett falvaknál, elhagyott viskóknál többet aligha figyelhettek meg. A lakosság ugyanis jórészt elmenekült, mocsarak védelmébe, havasokba, erdőkbe vette be magát, de nem pusztult el teljesen. 42£∞∞§£™ A hajdan ragyogó főváros pedig lassacskán törökké vált. Az 1573- ban Budán járt Stephan Gerlach így fogalmazott: „Disznóóllá és kutyaóllá vált a város, a pompás épületeknek már csak külső falai léteznek,…

3 min.
niccolò de ballo „török hitre” térése

„Emez olasz, mialatt mi audiencián [a budai pasánál] voltunk, elhagyta a hajót, s a védelmünkre rendelt janicsárokhoz szegődvén, kik a parton egy nagy dombon vertek sátrat, velük ismeretséget kötött, és együtt ivott, majd kijelentvén, hogy török akar lenni, kalapját a fejéről lekapta, lábbal megtaposta és összeszaggatván a Dunába hajította, s gallérját ugyancsak darabokra tépte. A janicsárok legott egy török turbánt készítettek neki, fejébe nyomták, s őt a városba elvezették. […] S mégis, az álnok pokolfajzat, lelke üdvösségét feledvén, török hitre tért, jóllehet, mielőtt útnak indultunk volna meggyónt és megáldozott. […] Másnap újfent a városba [Buda] mentünk és szemlélődtünk; mikor aztán a hajóinkhoz visszatértünk, láttuk a lator taljánt, aki török hitre tért, s kit a törökök nagy lovascsapattal kísértek a városba. […] Elöl vonult mintegy háromszáz török katona, vagyis azab [gyalogos] hosszú puskával,…

19 min.
útirajzok a 16. századi erdélyről

Csákánnyal fejtenek sót a bányák üregéből – írta Veran- csics Antal a 16. század közepén latin nyelvű versében Erdélyről, és ezzel alighanem a Magyar Királyság e tartományának a korban messze földön legismertebb sajátosságát ragadta meg. A diplomaták és a kíséretükben lévő kalandvágyó ifjak mellett az e században Erdélyről útirajzot vagy földrajzi leírást készítő külföldi utazókat leginkább a mesés kincsekkel teli bányák vonzották. A politikai vagy gazdasági céllal Erdélybe érkező „megfigyelők” némelyike kifejezetten ellenségesen viszonyult a vidékhez és annak uraihoz, a Szapolyaiakhoz. A kimagasló műveltségű Sigmund Herberstein, aki a Habsburgok dip- lomatájaként 1518 és 1551 között harmincszor utazott át Magyarországon, szigorú szavakkal ostorozta a zavaros helyi viszonyokat. Erdélyről szerzett benyomásai közül talán a legérdekesebb, hogy úgy vélte, a székelyek „beszélik az ősi, eredeti magyar nyelvet, a többi magyar a latinból, valamint a…