ZINIO logo
EXPLOREMY LIBRARY
Rubicon Történelmi Magazin

Rubicon Történelmi Magazin 2021/03.

Add to favorites

Változatos tematikánk előtérbe helyezi a magyarok történetét, az egyetemes történelmet pedig magyar nézőpontból is vizsgáljuk. Szakmai szemlélettel, harag és részrehajlás nélkül mutatjuk be múltunk megosztó pillanatait és személyiségeit is. Stílusunk olvasmányos, közérthető és képekben gazdag, hiszen a történelem nem csak egy szűk szakmai közösség közkincse.

Read More
Country:
Hungary
Language:
Hungarian
Publisher:
Rubicon-Haz Kft
Frequency:
Monthly
SUBSCRIBE
$36.67
12 Issues

in this issue

22 min.
nyeregbe teremtve a huszár világörökséggé vált hungarikum

„A huszár nevezet nemcsak hazánkban, de egész Európában, sőt egész világon egyértelmű a vitéz, a hős nevezettel. A huszárnak híre tovább elrepült mint országunknak s nemzetünknek híre” – vetette papírra Szemere Bertalan 1849 februárjában. A huszárság, az egyetlen magyar eredetű katonai csapatnem, a 14. század végétől a 20. század közepéig ívelő, monumentális története során beírta magát a világtörténelembe. E hosszú idő alatt megkülönböztetett helyet vívott ki magának nemzettudatunkban, a magyar kultúra és a magyar folklór szerves részévé vált, sőt világszerte a magyar vitézség szimbólumává magasztosult. Nem véletlenül tartotta a 18. századi francia mondás: „a magyar félig huszár”. A huszárnak nevezett könnyűlovasság a 14-15. század fordulóján, a hódító Oszmán Birodalom elleni harcok során született az akkori Magyar Királyság déli végein, illetve a határos balkáni területeken. Az oszmán-török előrenyomulás következtében ugyanis az ősi…

22 min.
a huszárság fénykora

A császári hadvezérek már a 17. század közepén felismerték, hogy a magyar könnyűlovasság, a huszárság nagyszerű szolgálatot tehet a hadsereg számára. A híres tábornok és hadtudós, Raimondo Monte-cuccoli hadtudományi munkáiban a „horvátok”, avagy a huszárok már a császári sereg fontos alkotóelemei, azonban az olasz származású katona ekkor még óva intett attól, hogy a magyar lovasságot nyílt csatában vessék be. Montecuccoli felismerte, hogy a könnyűlovasság a török ellen nélkülözhetetlen, de a nyugati hadszíntéren is be lehet vetni, és egy jól sikerült portya révén az ellenséget akár ütközet nélkül is vissza lehet szorítani. Az volt az általános vélemény, hogy Magyarország rendelkezik a legjobb könnyűlovassággal „lovasai ügyessége, testi ereje, vérmérséklete, találékonysága, merészsége és lovaik kiváló minősége és gyorsasága révén”. A huszárok valóban nagy szolgálatot tettek az oszmánellenes felszabadító háborúk (1683–1699) folyamán. Helyismeretük és önállóságuk…

15 min.
hadik andrás berlini portyája

A korszak egyik, európai mércével mérve is páratlan katonai pályafutása Hadik Andrásé, aki vagyontalan kisnemesből lett karrierje zenitjén tábornagy és az Udvari Haditanács elnöke, magyar és birodalmi gróf, Bács megye főispánja és a futaki uradalom földesura. Pályafutásának sikere elválaszthatatlan a huszárság szerepének növekedésétől. A korszak egyik, európai mércével mérve is páratlan haditette volt Berlin megsarcolása 1757-ben. Hadik személyében azonban egy tisztességes és szigorú parancsnok arcképe bontakozik ki előttünk, aki az íratlan hadijogot és szokásokat messzemenően betartotta, csak a szokásos hadisarcot vetette ki, s szabad rablást nem engedett katonáinak. Akőszegi és kassai jezsuita konviktusokban magas műveltséget szerző Hadik fiatal tisztként három sikertelen török hadjárat (1737–1739) iskolájában tanulta meg a kisháború mesterségét a nehéz balkáni terepen egy kíméletlen és ravasz ellenféllel szemben. Karrierje igazán az osztrák örökösödési háború (1741–1748) és a sziléziai háborúk (1740–1742,…

32 min.
bercsényi lászló magyar huszárok tündöklése franciaországban

A felvilágosodás századában több ezer magyar katona távozott Franciaországba, hogy az ott alapított huszárezredekben szolgáljon. De vajon milyen okok vezettek a magyar katonák ilyen arányú kivándorlásához? Ezek a háborúban edződött, tapasztalt katonák igen keresettekké váltak a nyugat-európai zsoldospiacon. A 18. századi harcászati szakirodalom előszeretettel ajánlotta a magyar lovasok alkalmazását az olyan kisháborús műveletekben, mint például a portyázás, felderítés, cselvetés. A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok az összes fontos csatát elveszítették, ugyanakkor a portyázó és kisháborús hadműveleteikkel hosszú évekig sikeresen ellenálltak a jobban felszerelt és fegyelmezettebb császári hadaknak. A bujdosóvá lett kurucok egy része a francia huszárezredek tisztikarába is bejutott. A legismertebb közülük székesi gróf Bercsényi Miklós fia, László volt, aki később a Franciaország marsallja címet is elnyerte. A magyar származás a katonai teljesítmény egyik garanciájává vált, és a huszárság megjelent a kor összes…

37 min.
huszárok a szabadságharcban „óh huszár, huszár! te vagy a magyar szeme fénye”

A napóleoni háborúk során jelentősen átalakult a hadművészet, s a lovassági csapatnemek egyre inkább specializálódtak a korszerűnek tekintett hadrendekben. Ebben a megújulási folyamatban kitüntetett szerepe volt a huszárságnak mint a legsokoldalúbban, legeredményesebben felhasználható lovas fegyvernemnek. Talán meglepőnek tűnik, de leginkább az orosz cár hadseregében számítottak rájuk elit katonaságként. A 18. század második felében az igazi elitnek számító vér tesek végleg eltűnnek a hadseregekből, az egységesülő lovasság leginkább a huszárság mintájára alakul át. A fegyverzettől és felszereléstől a harcászati módszereken át egészen a stratégiai alkalmazásig, ha különböző mértékben is, de tőlük került át a legtöbb elem. A fejlődés irányát meghatározó hadseregek mindegyikében volt már ekkor huszáralakulat. Az 1848-49-es szabadságharc ennek a lovassági reneszánsznak az időszakára esett. Általánosan elterjedt vélemény, hogy a kézi tűzfegyverek tömeges elterjedése véget vetett a lovasság tündöklésének, amely egyre…

32 min.
80 huszár huszárszökések 1848–49-ben

Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc, tágabb értelemben a magyar polgári átalakulás kora rengeteg jó témát adhatna a filmesek számára. E témák többsége magában hordozza egy látványos, izgalmas, konfliktusos és történetileg hitelessé tehető film lehetőségét. Mégis kevés a jó történelmi film erről a korszakról (is). Többségükben vagy a látványosság, vagy a hitelesség, vagy mindkettő hibádzik. A szűkebb értelemben vett „negyvennyolcas” filmekből összesen három készült 1945 után. Az első a Föltámadott a tenger, amely magán viselte a korszak osztályharcos álrealizmusának valamennyi jegyét. Az alkotás forgatókönyvének alapját Illyés Gyula filmnovellája, a Két férfi képezte; ám míg az eredeti filmnovella a szabadságharc katonai vereségével és Bem török földre menekülésével ér véget, az alkotók – a szovjet „filmszakértő” Pudovkin tanácsára – a szabadságharc győzelmeinek csúcspontján, Erdély felszabadulása és a függetlenség kimondása időszakában fejezték be a…