ZINIO logo
EXPLOREMY LIBRARY

Rubicon Történelmi Magazin 2021/04.

Változatos tematikánk előtérbe helyezi a magyarok történetét, az egyetemes történelmet pedig magyar nézőpontból is vizsgáljuk. Szakmai szemlélettel, harag és részrehajlás nélkül mutatjuk be múltunk megosztó pillanatait és személyiségeit is. Stílusunk olvasmányos, közérthető és képekben gazdag, hiszen a történelem nem csak egy szűk szakmai közösség közkincse.

Read More
Country:
Hungary
Language:
Hungarian
Publisher:
Rubicon-Haz Kft
Frequency:
Monthly
$3.55
$35.57
12 Issues

in this issue

1 min
alapitva 1989 rubicon történelmi magazin

XXXII. ÉVFOLYAM 361. SZÁM LEKTORÁLT FOLYÓIRAT Főszerkesztő: RÁCZ ÁR PÁD Szer kesz tőbizottság: Bertényi Iván, Csorba László, Gyarmati György, Hahner Péter, Hermann Róbert, Magyarics Tamás, Mezey Barna, Németh György, Oborni Teréz, Orosz István, Rácz György, Szakály Sándor, Ujváry Gábor Lapmenedzser: Rácz Gábor Olvasószerkesztő: Potencsik Erika Képszerkesztő: Vajda László Fotó: Kardos Judit, Mudrák Attila Térkép: Nagy Béla, Sebők László Tervezőszerkesztő: Czeizel Balázs Ki ad ja a Rubicon-Ház Kft. Felelős ki adó: Rácz Ár pád A szer kesz tő ség címe: 1161 Budapest, Sándor u. 60. Telefon: 402-1848 e-mail: info@rubicon.hu honlap: rubicon.hu…

36 min
titkos óvóhelyek a budai várban

Budapest történelmi negyedében, a budai Vár utcái és terei alatt kb. 8-10 méter mélyen hatalmas barlang-pincerendszer rejtőzik. Ma már a plató 400 625 m2 területének 7,75%-a (tehát kb. 31 000 m2) alatt nem szikla vagy talaj található, hanem üreg. Ezeket a házak és utcák alatt elhelyezkedő, régebben különálló tereket a II. világháború alatt összekötötték egymással, és az akkor a Várban működő kormányzati szervek, minisztériumok számára kiépítették. Becslések szerint ezekben a barlangpincékben legalább 10 000 ember vészelte át az ostromot. A régi utcaköveken sétáló turisták nem is sejtik, hogy lábuk alatt egy másik város húzódik egyrészt egy több kilométeres barlangpince- és üregrendszer, másrészt a Vár alatt lévő, mesterségesen épített föld alatti terek formájában. A várfalakon belül található házak, paloták, utcák, terek szoros kapcsolatban állnak az alattuk lévő természetes terekkel és mérnöki létesítményekkel - pincékkel,…

f004-01
18 min
sziklaközpont

AKis-Gellért-hegyen, a Schweidel és a Menta utca kereszteződésé ben, egy banánt formázó alaprajzú épület mögötti sziklában található a magyar légvédelem egykori titkos objektuma, az úgynevezett Sziklaközpont. A létesítmény története a II. világháború előtti időkig nyúlik vissza. 1933-ban alakult meg az Országos Légvédelmi Parancsnokság (OLP). Később 70 fős létszámmal létrejött az Országos Légvédelmi Központ (Orléköz), melynek székhelye Budapesten, az I. kerület, Palota út 4. szám alatt volt. Ekkor 250 légvédelmi figyelőőrs működött az országban, melyek jelentései az Orléközhöz kerültek. Az épület azonban nem volt bombabiztos a légitámadásokkal szemben. AZ ÉPÍTÉS 1938-ban határozat született arról, hogy egy föld alatti, bombabiztos központot kell létrehozni az ország légvé delmének és légoltalmának irányítására. Ez lett az úgynevezett Sziklaközpont, melynek megépítése 650 000 pengőbe került, s bár 1941 októberében már birtokba tudták venni, az építkezés a háború alatt…

f016-01
19 min
tatai gábor – ungváry krisztián

A II. világháborúban Magyar - országon a budai Sziklakórház jelentette a legmodernebb polgári védelmi létesítményt. Az objektumot az 1937-ben létesített légoltalmi riasztó központ bővítésével néhány héttel az első amerikai bombázás előtt nyitották meg. Falai között néhány hónap alatt több ezer civil és katonai sérültet gyógyítottak. A Sziklakórház története azonban egyáltalán nem ért véget a háborúval. 1950-től egészen 1989-ig „titkos” létesítményként egy feltételezett atom - háború esetében ez lett volna az egyetlen olyan létesítmény a fővárosban, amelyben folyamatos ellátást tudtak volna biztosítani. A formálisan titkos objektum 1956-ban élesben is szerepet kapott: civileket, forradalmárokat ugyanúgy ápoltak itt, mint szovjet katonákat. Abudai Várhegy természetes eredetű mésztufa pincéit már az őskorban is használták. A középkori város alatt komoly pincerendszer épült ki ezekből a természetes üregekből. Az 1930-as években megtörtént az üregek tudományos feltárása is. Ezt a munkát…

f022-01
23 min
a metró légoltalmi óvóhelyrendszer a föld alatt

A légoltalommal foglalkozó műszaki szakemberek munkájának alapvetése, hogy a metró és alagútja alapvetően légoltalmi célokra épült, amelyben békeidőben szerelvények is közlekednek. A világégések során az európai nagyvárosokban sok ezer ember életét mentették meg a békeidőben kiépített alagutak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mikor és hogyan épült ki a budapesti földalatti-hálózat, óvóhelyként mennyire lenne biztonságos és milyen életfeltételeket tenne lehetővé atomháború esetén. LÉGOLTALOM EURÓPAI FŐVÁROSOKBAN MADRID A spanyol főváros első metróvonalát 1919-ben adták át, és ettől kezdve folyamatosan bővítették azt. 1936-ban a metrónak már három fővonala és egy mellékvonala volt. A világon először itt szolgáltak légoltalmi helyszínként megépült állomások és maga az alagút is, melyek a spanyol polgárháború alatt több ezer madridi lakos életét mentették meg. LONDON A második világháború idején London lakosságának egy része a német légitámadásokat a metró alagútjaiban vészelte át. Miután a náci Luftwaffe…

f030-01
31 min
lakossági óvóhelyek

Ahatósági légoltalom megszervezése 1937-ben indult meg. Budapesten az első fővárosi lég - oltalmi gyakorlatra 1937. október 13- án éjjel került sor. Még szintén ebben az évben, december 5-én alakult meg a Légoltalmi Liga nevű társadalmi szervezet, mely a lakosság légitámadások elleni védekezésre történő felkészítését tűzte ki célul. A szervezet vezetésében és irányításában azonban sok katona vállalt részt. 1938-ban épült ki a hatósági riasztószolgálat, és Budapesten elindult az első nyilvános óvóhely építése. LÉGOLTALMI BESOROLÁS A légoltalom célja a légitámadások idejére és azt követően a közigazgatás zavartalan működésének, valamint az élet és vagyon védelmének megszervezése, az ország lakosságának a légitámadás elleni védekezésre való szakszerű felkészítése és kiképzése. A lakosságnak a légitámadások hatásaitól való megóvására az egyik eszköz az óvóhelyek létesítése volt. Az épületeket honvédelmi fontosságuk, veszélyeztetettségük és rendeltetésük szerint három csoportba sorolták, melyekre különböző légoltalmi…

f040-01