ZINIO logo
EXPLOREMY LIBRARY

Rubicon Történelmi Magazin 2021/05-06.

Változatos tematikánk előtérbe helyezi a magyarok történetét, az egyetemes történelmet pedig magyar nézőpontból is vizsgáljuk. Szakmai szemlélettel, harag és részrehajlás nélkül mutatjuk be múltunk megosztó pillanatait és személyiségeit is. Stílusunk olvasmányos, közérthető és képekben gazdag, hiszen a történelem nem csak egy szűk szakmai közösség közkincse.

Read More
Country:
Hungary
Language:
Hungarian
Publisher:
Rubicon-Haz Kft
Frequency:
Monthly
$3.55
$35.57
12 Issues

in this issue

44 min
bödők gergely békétlen nap a trianoni békeszerződés aláírásának napja budapesten

„Könnybe borul tekintetünk és fekete gyász borong szívünkben, amikor belépünk az új korszakba, mint az egész magyar történelemnek legboldogtalanabb nemzedéke” – olvashatjuk az egyik legjelentősebb korabeli bulvárlap, a 8 Órai Újság 1920. június 4-ei címlapján. A szerző feltüntetése nélkül megjelentetett vezércikk a trianoni békeszerződés napjának fővárosi és – minden bizonnyal – országos hangulatát festette le találóan. A békeszerződésről született írásokban viszonylag szűkszavú tudósításokat olvashatunk csak arról, hogy a magyar lakosság hogyan reagált a békeszerződés aláírására az aktus napján és közvetlenül azt megelőzően. A június 3-ai és 4-ei – utóbbi esetében a fővárosi úrnapi körmenettel egybeeső – nagyszabású budapesti tüntetések és tömegrendezvények a békeszerződésre adott közvetlen válaszok, a zsigeri gyász, fájdalom és tiltakozás kollektív reakciói voltak. Aversailles-i királyi palotát övező kastélypark Grand Trianon, azaz Nagy Trianon-palotájában 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés…

f004-01
27 min
vér ádám az újasszír birodalom a világtörténelem első nagy hódítói

Az Újasszír Birodalom a világ első területi birodalma volt, mely mind fennállásának tartósságában, mind a birodalom méretét tekintve meghaladta a korábbi ókori birodalmakat. A Kr. e. 9-7. században Asszíria óriási területeket hódított meg, utolsó száz évében uralma alá hajtotta a teljes Közel-Keletet: a Földközi-tengertől a Zagrosz-hegységig, a Perzsa-öböltől a Taurusz-hegységig tartományok sorát alakította ki. A hatalmas birodalom irányítására az asszírok által bevezetett újítások túlélték Asszíria bukását is, és rendre visszaköszönnek a későbbi birodalmak hadszervezetében és adminisztrációjában. A 19. század közepén kezdődtek régészeti feltárások a mai Irak területén, s ezek keretében először az Újasszír Birodalom fővárosait tárták fel: Ninivét (ma Mószul) és Kalhut (ma Nimrud) angol, Dúr-Sarrukínt (ma Horszábád) francia és néhány évtizeddel később Assurt (ma Qalaat-Serqat) német régészek. A fővárosok palotáiból több száz palotadombormű, a paloták archívumaiból pedig több tízezer ékírásos agyagtábla került…

f018-01
6 min
kóthay katalin anna birodalom volt-e az ókori egyiptom?

A Nílus menti állam ókori történetét a modern történetírás periodizációja nagyrészt „birodalmak” és „átmeneti korok” ritmikus váltakozásaként ábrázolja. Ez a hagyomány az állam létrejöttétől (kb. a Kr. e. 3. évezred kezdetétől) Nagy Sándor hódításáig (Kr. e. 332-ig) tartó több mint két és fél ezer évet nyolc nagy korszakra tagolja: KORAI DINASZTIKUS (ARCHAIKUS) KOR (Kr. e. 3000-2686) ÓBIRODALOM (Kr. e. 2686-2150) ELSŐ ÁTMENETI KOR (Kr. e. 2150-2055) KÖZÉPBIRODALOM (Kr. e. 2055-1650) MÁSODIK ÁTMENETI KOR (Kr. e. 1650-1550) ÚJBIRODALOM (Kr. e. 1550-1069) HARMADIK ÁTMENETI KOR (Kr. e. 1069-664) KÉSŐKOR (Kr. e. 664-332) Bár ennek a korszakolásnak bizonyos elvei ókori elképzeléseken alapulnak, amelyek igen tág, rugalmas keretet szolgáltattak a modern periodizáció számára, az egyiptomiak ettől teljesen eltérő módon képzelték el saját történetüket. A fennmaradt királylisták az egyiptomi állam történetét mint uralkodók megszakítatlan sorát ábrázolják. Azonban ezek a források nem azzal a céllal készültek, hogy történeti hűséggel sorolják fel Egyiptom…

f026-01
36 min
kertész istván az antik imperializmus kontinentális integrációk a görög–római világban

„A eddig a római nép birodalmát jogtalanságok [iniuriis] helyett jótéteményekkel [beneficiis] tartották fenn; ameddig a háborúkat vagy a szövetségesek, vagy a birodalom érdekében vívták, addig a háborúk kimenetele vagy enyhe volt, vagy csak a szükséges keménységre korlátozódott, addig a senatus a királyok, népek és nemzetek [na tiones] kikötője és menedékhelye volt; tisztviselőink és hadvezéreink egyedül azzal kívántak a legnagyobb hírnévre szert tenni, hogy a tartományokat és a szövetségeseket méltányossággal és lelkiismeretességgel [aequitate et fide] védelmezzék; ennélfogva ezt inkább a földkerekség feletti atyai gondoskodásnak, semmint birodalomnak lehetett nevezni.” (Cicero: De officiis – A kötelességekről II. 8, 26–27. – Kertész István fordítása) Marcus Tullius Cicero (Kr. e. 106–43), a birodalomalkotás útjára lépett Római Köztársaság consulja, a neves szónok és gondolkodó e veretes szavakkal méltatta azt a külpolitikát, amit a szakirodalom imperialistának nevez, és amelynek…

f030-01
50 min
grüll tibor a római birodalom

A birodalmak felemelkedésének és bukásának története a műfaj megszületése óta a történetírás egyik kedvelt narratívája. Korunk gondolkodásmódjára jellemző, hogy általában materiális okokra: a klímaváltozásra; a gazdaság sikerére, majd hanyatlására; az ütőképes, majd elgyengülő hadseregre; a migrációra vagy éppen a politikai rendszer változásaira vezetjük vissza a felemelkedés versus hanyatlás jelenségének magyarázatát. Ezzel szemben az ókori civilizációk meglepően egységesek voltak abban, hogy az államok, népek, birodalmak felemelkedését és hanyatlását egyszerűen a Szerencsének (görögül Tükhé), esetleg a Sors (görögül Heimarmené) kifürkészhetetlen akaratának tulajdonítsák. Ahogyan az életnek része a halál, úgy a sikerben benne van a bukás, a felemelkedésben a hanyatlás. Sallustius, a hanyatló köztársaság legzseniálisabb történetírója így vélekedett erről: „minden, ami születik, el is pusztul, ezért Róma városára is ráköszönt majd a pusztulás kora […] s így államunk elfáradva és elerőtlenedve zsákmányul esik…

f034-01
27 min
obrusánszky borbála dzsingisz kán és a mongol birodalom

A középkor legnagyobb kiterjedésű államát Dzsingisz kán és utódai hozták létre: magában foglalta Európa keleti felét, a Kaukázust, Közép-Ázsiát, valamint a mai Kína északi és középső részeit. A mongolok nem emeltek monumentális épületeket, de az államszervezésben maradandót alkottak, hatékonyan működtették világbirodalmukat, és a mongol közigazgatás nagy hatással volt a késő középkorban felemelkedő orosz és kínai birodalmakra. A mongolok európai hadjáratuk – majd az újkori filozófusok (Hegel, Kant) elmarasztaló véleménye – miatt hoszszú ideig a legnegatívabb szereplői voltak a történetírásnak. Az 1930-as években Dzsaváharlál Nehru indiai államférfi árnyalta ezt a képet, amikor egyik levelében a következőt írta: „Dzsingisz kétségtelenül a történelem legnagyobb katonai zsenije és vezetője.” A mongol hódítókról korábban kialakított kép az elmúlt 20 évben jócskán megváltozott, és a mostani publikációk már nem a mongolok kegyetlenkedéseire helyezik a hangsúlyt, hanem…

f050-01