ZINIO logo
EXPLOREMY LIBRARY
Rubicon Történelmi Magazin

Rubicon Történelmi Magazin 2020/01. különszám

Add to favorites

Változatos tematikánk előtérbe helyezi a magyarok történetét, az egyetemes történelmet pedig magyar nézőpontból is vizsgáljuk. Szakmai szemlélettel, harag és részrehajlás nélkül mutatjuk be múltunk megosztó pillanatait és személyiségeit is. Stílusunk olvasmányos, közérthető és képekben gazdag, hiszen a történelem nem csak egy szűk szakmai közösség közkincse.

Read More
Country:
Hungary
Language:
Hungarian
Publisher:
Rubicon-Haz Kft
Frequency:
Monthly
SPECIAL: THIS MONTH'S TOP PICKS!
SUBSCRIBE
$36.67
12 Issues

in this issue

23 min.
bizonytalant a bizonytalannal… a magyar őstörténet kérdései

A kezdetek mindig érdekesek. Személyes életünkben a születésnapunkat biztosan számon tartjuk. Ha bolygóméretben gondolkozunk, akkor eszünkbe juthat a dinódivat, ha az emberiséget vesszük szemügyre, akkor az ősemberek, ősművészetek iránti érdeklődés. Egyes népek esetében pedig a „honnan jöttünk, kik vagyunk?” kérdése merül fel gyakorta, az őshazák kutatásával és egyáltalán az őstörténettel karöltve. Sajnos az egyes népek történetének általában éppen ez a leghomályosabb korszaka: alig akadnak róla források, és azok értelmezése is vitatott. Bizonytalanságokra építünk bizonytalanságokat. Kicsit pozitívabban fogalmazva: valószínűségeket hasonlítunk össze valószínűségekkel. Felemelő érzés, ha efféle ingoványos terepen járva újabb szilárd pontot talál a kutató. Legalább egy kicsit. Most – a régészet jóvoltából – az őstörténet kutatásában éppen ez a helyzet. Egy nép vagy közösség történetének kutatása mindig nehézségekbe ütközik. Túl azon, hogy a történetíró maga is ember, valamely közösség tagja, ezért…

18 min.
a honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere

A magyarok honfoglalás előtti történetéről kevés forrás áll rendelkezésünkre, ezért bármilyen új információ fontos lehet. Régészek generációi várták és várják, hogy a Kárpátoktól keletre a hazaiakkal jól összevethető leletek kerüljenek elő. Az 1980-as évektől a régészek ásója nyomán egyre nagyobb számban láttak napvilágot számunkra is érdekes tárgyak, amelyek azonban a rendszerváltást követően a magyar régészet kelet-európai kapcsolatrendszerének meggyengülése miatt sokáig rejtve maradtak a hazai kutatók előtt. Mostanra világosan látszik, hogy két területen is sűrűsödnek a „magyargyanús” leletek: a Dél-Urálban és a Középső-Dnyeper mellett. Előkerülésük számos kérdést felvet, s hatásukra újra kell gondolnunk a korai magyar történelemről kialakított képünk egyes elemeit. A korai magyar történelem, közkeletűbb nevén a magyar őstörténet az írott adatokat tekint ve forrásszegény kutatási terület. Így a régészet mint rohamosan gyarapodó forrásanyagú tudományág kiemelkedő jelentőséggel bír(hat) e téren. Ez…

5 min.
régészeti műveltség – régészeti kultúra – régészeti horizont

A régészeti kultúra vagy a vele többé-kevésbé egyenértékű régészeti műveltség fogalma a 20. század elején alakult ki. A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi területek, illetve korszakok szerint kapcsolták össze mint feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékait. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak. Korábban azt feltételezték, hogy az élesen körülhatárolt, azonos leletekkel, temetkezési szokásokkal, antropológiai jegyekkel rendelkező régészeti kultúrák jól meghatározott népekkel vagy tör – zsekkel azonosíthatóak. A 20. század végére azonban világossá vált, hogy a rokon tárgyi hagyaték elterjedése az esetek többségében nem azonosítható egyértelműen egykori népekkel, etnikumokkal. A hasonlóságot mutató leletegyüttesek összefoglaló neveként ma is használják a régészeti kultúra fogalmát, de helyét egyre inkább az etnikai meghatározást kerülő, pusztán a hasonló leletek elterjedési körére utaló régészeti horizont vagy…

15 min.
a magyarok vándorlása történészszemmel

A „Honnan jöttünk?” kérdése mindenkit érdekel. A magyarok vándorlásának kutatása nem csupán egyszerű történészi probléma: jóval több annál, a kezdetek, az eredet kutatása szimbolikus is. Különböző tudományok a maguk területén messzebbre látnak, a történész saját eszközeivel azonban csupán a honfoglalást megelőző évtizedekről festhet képet, s azt is csak töredékesen. A magyarok korai történetéről számos tudományág fogalmaz meg állításokat, ezek azonban olyanok, mint egy szétfeslett szalag szálai: egy hajdan egységes jelenség maradványai, amelyek kapcsolata ma már nagyon nehezen állapítható meg. Ráadásul a különböző kutatási irányok eltérő forrásanyaguk és módszereik révén másféle eredményekhez is jutnak. A történész írott forrásokkal és történeti modellekkel dolgozik, és bizony a honfoglalás előtti időszak utolsó száz évéről is csak nagyon óvatosan tud nyilatkozni. MIT IS KERESÜNK? Nemcsak a források csekély száma okoz nehézséget, hanem például az a tény is, hogy…

2 min.
a magyarok 10. századi említései

„A bolgárok, akik nem tudtak átkelni, az ungrokhoz folyamodtak, hírül adván nekik a makedónok dolgát. […] Azonmód hunok jelentek meg végtelen tömegben. Azok pedig [azaz a görögök] látván őket, könynyezve kiáltottak fel így szólva: „Szent Andronikosz istene segíts nekünk”, és csatarendbe álltak, hogy megütközzenek. A türkök pedig azt mondták nekik: „Adjátok nekünk mindazt, amitek van, és menjetek, ahová akartok.” Ezek azonban nem fogadták ezt el, hanem három napon át csatarendben álltak, és a negyedik napon kezdtek hajóikra szállni. Látván ezt a türkök, az ötödik órától egészen estig tartó harcba bocsátkoztak velük. És megfutamodott a pogány nép, a makedónok üldözték őket. A következő napon, amikor [a görögök] vissza akartak vonulni, ismét hunok jelentek meg, hogy szembeszálljanak velük. Felkerekedvén egy fiatalabb makedón, név szerint a Gomoszti nemzetségből való Leó, aki azután testőrparancsnok…

2 min.
vii. (bíborbanszületett) konstantin a kazár-magyar viszonyról

„Kazária fejedelme, a kagán, vitézségükért és szövetségükért nemes kazár nőt adott feleségül a türkök első vajdájának, akit Levedinek neveztek, vitézségének nagy híre és nemzetségének nagy fénye miatt, hogy tőle gyermeket szüljön, de a sors úgy akarta, hogy az a Levedi nem nemzett azzal a kazár nővel gyermeket. […] Kevés idő múltával az a kagán, Kazária fejedelme üzenetet küldött a türköknek, hogy küldjék el hozzá első vajdájukat, Levedit. Levedi tehát megérkezvén Kazária kagánjához, tudakolta, hogy mi okból hívatta őt magához. A kagán azt mondta neki, hogy: „Azért hívattunk, hogy mivel nemes származású, értelmes és vitéz vagy, és a türkök közt az első, nemzeted fejedelmévé emeljünk, és engedelmeskedj a mi szavunknak és parancsunknak.” Ő pedig válaszolva a kagánnak azt mondta, hogy: „Nagyra veszem irántam való hajlandóságodat és jóindulatodat, és illő köszönetemet nyilvánítom…