UTFORSKABIBLIOTEK
searchclose
shopping_cart_outlined
exit_to_app
category_outlined / Kultur och litteratur
Rubicon Történelmi MagazinRubicon Történelmi Magazin

Rubicon Történelmi Magazin

2019/9-10.

Változatos tematikánk előtérbe helyezi a magyarok történetét, az egyetemes történelmet pedig magyar nézőpontból is vizsgáljuk. Szakmai szemlélettel, harag és részrehajlás nélkül mutatjuk be múltunk megosztó pillanatait és személyiségeit is. Stílusunk olvasmányos, közérthető és képekben gazdag, hiszen a történelem nem csak egy szűk szakmai közösség közkincse.

Land:
Hungary
Språk:
Hungarian
Utgivare:
Rubicon-Haz Kft
Läs merkeyboard_arrow_down
KÖP NUMMER
33,97 kr(Inkl. moms)
PRENUMERERA
340,72 kr(Inkl. moms)
12 Nummer

I DETTA NUMMER

access_time10 min
bűn és büntetés

Ha a mai olvasó okiratok alapján tanulmányozza a középkor tör-ténetét – írja Huizinga –, sohasem érti meg a középkori kedély féktelen lobbanékonyságát. Bár a hivatalos iratok a legmegbízhatóbb források, a pusztán belőlük alkotott képből kimarad egy fontos mozzanat: az a hatalmas szenvedély, amely a fejedelmeket és a népet egyaránt áthatotta… A késő középkor igazságszolgáltatási kegyetlensége nem valami beteges eltévelyedés, inkább az állatias, buta öröm tűnik fel benne: a nép az egészet vásári mulatságnak tartotta. Abüntetés históriája egyidős az ember történetével. Az emberi társadalomnak minden korban választ kellett adnia az őt ért külső támadásokra vagy a belső rendjét megszegők, a kohézióját bomlasztók magatartására. Soha nem engedhette meg magának egyetlen közösség sem, hogy büntetlenül hagyja a bűnt, illetve amit annak tart: az isteni és földi törvények megsértését. Az ilyen engedékenység az erőszakos vagy konszenzusos társadalmi…

access_time29 min
bírósági szervezet a késő középkori magyarországon

Jó százötven éves múltra tekint vissza az a szokás, hogy a hatalom ágait, a hatalmat gyakorló szervezeteket táblázatokban ábrázoljuk. Így van ez a bíróságokkal is. Egy ilyen ábráról a legfelső jogszolgáltató szervtől kezdve a legalsó fokú törvényszékig bezárólag az egész rendszer alá-fölé rendeltségi viszonyai leolvashatók. Lehetetlen feladat azonban efféle táblázatot készíteni bármelyik középkori ország bíróságairól. A jogkörök itt ugyanis nem alá-és fölérendeltségben, hanem egymás mellett érvényesültek, a társadalom rendjei bizonyos ügyeikkel az egyik, másokkal másik bírósághoz fordultak, ráadásul a középkorban ismeretlen volt a fellebbezések ma megszokott rendszere is. Nem kivétel ez alól Magyarország sem. Itt az Árpád-ház kihalása és az utána következő két évtizedes zavaros idők nem rombolták szét az ország kormányzatát. Az 1320-as évek elején beköszöntő belső békében nem alkottak új szerveket, a régieket működtették régi-új emberekkel. Az Anjou királyok alatt…

access_time35 min
werbőczy istván 1458–1542

„Nincs ember, aki a nemzet életére oly hathatós befolyást gyakorolt volna, mint ő” – vélekedett Szekfű Gyula, míg Acsády Ignác történelemképében úgy jelenik meg, mint „a rendi önérzet elfajulásának igazi fajképe”. Szalay László szerint „ha államférfiúi működését vesszük szemügyre, lépten-nyomon a rövidlátás és a nyegleség megdöbbentő jeleivel találkozunk”. Kornis Gyula számára „legfeltűnőbb a tudós jogász vagyonszerző kapzsisága”. Werbőczy István életművének értékelése tehát meglehetősen ellentmondásos. Legendája a Hármaskönyv évszázados tekintélyében teljesedett ki. Életének hátterét a reneszánsz Európa és a rendi Magyarország adta. Werbőczy részben a reneszánsz Itáliában végezte egyetemi tanulmányait, és a zavaros 16. század Magyarországán csinált karriert. Egyénisége, sikeres életpályája, törté nelmi szerepe e két alapvető hatás keveredéséből bontakozott ki. Werbőczy István, 16. századi történelmünk egyik legrejtélyesebb alakja 1458 körül született az Ugocsa megyei Werbőc faluban Kerepeczi Osvát és Deák Apollónia gyermekeként. A…

access_time3 min
werbőczy dicsősége a hármaskönyv

Werbőczy neve összeforrott a Hármaskönyvvel, a joghistória panteonjában Werbőczynek nem politikai pályája, személynöki tevékenysége vagy nádorsága biztosított helyet, hanem a Tripartitum, mely a köznemesség közjogi egyenjogúságának elismertetését diadalra vitte. Amely nyíltan és világosan leszögezte, hogy „e Magyarországnak minden főpap, egyházfő és báró urai és többi mágnásai, nemesei és előkelői nemességükre és világi javaikra nézve a szabadság, kivételesség, adómentesség egy és ugyanazon előjogát élvezik; nincs is valamely úrnak nagyobb és valamely nemesnek kisebb szabadsága”. A legendás „primae nonusban” (az első rész kilencedik címében) meg is határozza az egységes jog legkézzelfoghatóbb elemeit, az ún. négy fő és kiváltságos jogot: a nemesek személyes szabadságát (őket előzetes idézés vagy perbe hívás és törvényes elmarasztalás nélkül letartóztatni senkinek a kérésére nem lehet), a király igazságszolgáltatási hatósága alá tartozását (közülük a törvényes úton kívül sem személyében,…

access_time30 min
hűtlenség, felségsértés, felségárulás

„A hűtlenség esetei: első a felségsértés, ha ugyanis valaki gonosz szándékkal kezet emelne fejedelmünk személyére; avagy fegyverrel vagy méreggel életére törne; avagy azt a falat vagy házat, melyen belül a fejedelem tartózkodik, erőszakosan megtámadná. A második eset, midőn valaki nyíltan föltámad a király és a korona közhatalma ellen.” A FOGALMI HÁTTÉR Ha a felségsértés mint bűncselekmény lényegét meg akarjuk érteni, elemeznünk kell a törvényeinkben és Werbőczy István Hármaskönyvében rögzített tényállásokat. Enélkül szinte lehetetlen megérteni a magyar történelem azon eseményeit, amelyek az uralkodó ellen lázadó, összeesküvő magyar főurak elleni „nagy” pereket meghatározták. A felségsértés kifejezés jelentheti azt, hogy valaki közvetlenül az uralkodó személyét sérti meg akár szóval, akár tettlegesen, de magában foglalja az uralkodó szűkebb családjának tagjai ellen elkövetett hasonló magatartásokat is. Ez az aránylag szűk körre korlátozható cselekménycsoport az évszázadok alatt folyamatosan bővült…

access_time22 min
illésházy istván „megnótáztatása” egy hírhedt hűtlenségi per története

Illésházy István (1540/41?–1609) fiatalsága katonáskodással telt, mégpe dig a Délvidéken, Erdődy Péter horvát–szlavón bánsága alatt az 1560-as évek elején. Később szolgált Győrben és Dersffy István dunáninneni kerületi és bányavidéki főkapitánysága alatt Léván. A Pozsony megyében birtokos család sarja nagyapját, Györgyöt, aki a mohácsi csatában esett el, már nem ismerhette. Az Erdődyek – mint az északnyugati régióban szintén birtokos főúri család – jelentették Illésházy számára az első és legfontosabb kapcsolatot a felemelkedéshez. Általában ritkán fordult elő, hogy a patrónus és familiárisa között szorosabb családi viszony szövődik, Illésházy esetében mégis így történt. Harmincévesen, viszonylag későn és nyilván jól megfontoltan házasodott. JÓ HÁZASSÁGOK Első felesége a húszéves Erdődy Anna lett, korábbi katonai felettesének, Dersffy Istvánnak az özvegye, aki rangban jóval fölötte állt a köznemesi sorból származó Illésházynak. Az 1572-ben köttetett házasság azonban alig hat évig…

help